1. Tudtotokra adjuk továbbá atyámfiai Istennek azt a kegyelmét, amelyet Macedónia gyülekezeteivel közölt, 2. hogy a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségüknek gazdagságává növekedett. 3. Mert tanú vagyok rá, hogy erejükhöz képest, sót azon felül is, önként adakoztak, 4. és sok könyörgéssel kérték tőlünk azt a jótéteményt, hogy a szentek számára való adakozásban részt vehessenek. 5. És nemcsak ezt tették, amint reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak és nekünk az Isten akaratából. 6. Ettől felbátorodva biztattuk Titust, hogy amint elkezdte, végezze is be nálatok ezt a szeretetmunkát. 7. Azért amint mindenben bővölködtök: hitben, beszédben, ismeretben, minden buzgóságban és a szeretetben, amely belőlünk belétek árad, úgy ebben a szeretetszolgálatban is bővölködjetek. 8. Nem parancsképpen mondom ezt, hanem hogy a mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát kipróbáljam. 9. Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, aki gazdag lévén szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 10. Tanácsot is adok e dologban, mert ez hasznos nektek. Tavaly kezdtetek el, ha nem is a cselekvést, de az akarást. Most már vigyétek végbe a cselekvést, 11. hogy amint megvolt az akarás készsége, úgy legyen meg a végrehajtás is ahhoz képest, amitek van (vagyonotoknak megfelelő). 12. Mert ha a készség megvan, az aszerint kedves, amije kinek-kinek van; nem aszerint, amije nincs. 13. Mert nem az a cél, hogy másoknak könnyebbségük legyen, ti pedig nyomorogjatok, hanem hogy az egyenlőség mértéke szerint a ti mostani bőségetek pótolja ki azok szükségét, 14. s majd máskor amazok bősége pótolhassa ki a ti hiányotokat, így lesz egyenlőség. 15. Ezt mondja az írás is: Aki sokat szedett, nem volt többje, és aki keveset, nem volt kevesebbje. 16. Hála legyen az Istennek, aki érettetek ugyanezt a buzgóságot oltotta Titus szívébe is. 17. Mert nemcsak elfogadta a megbízást, de a szokottnál is nagyobb buzgósággal és örömmel ment hozzátok.

18. Mi pedig vele együtt küldöttük el azt az atyánkfiát is, akinek az evangéliumban való jó híre minden gyülekezetben elterjedt, 19. sőt ami ennél is több, őt a gyülekezetek is útitársunknak választották ebben a szeretetmunkában, amelyben az Úr dicsőségére és a mi készségünk megmutatására forgolódunk. 20. Attól pedig óvakodunk, hogy ennél a gazdag adománynál, amelyet a mi gondjainkra bíztak, bárki is megrágalmazhasson minket. 21. Mert gondunk van a tisztességre, nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is. 22. Sőt elküldtük vele együtt azt az atyánkfiát is, akinek buzgó voltát sok dologban már többször kipróbáltuk, és aki most még sokkal buzgóbb, mert nagyon bízik bennetek. 23. Azért akár Titusról van szó, aki az én társam és köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiairól, akik a gyülekezet küldöttei, Krisztus tükörképei: 24. tanúsítsatok irántuk szeretetet és mutassátok meg nekik, hogy méltán dicsekedtünk veletek a gyülekezetek előtt.