1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted. 2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy. 3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek. 4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg. 5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül! 6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit; 7 Mert mint aki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád. 8 A te falatodat, amelyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted. 9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. 10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; 11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened! 12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. 13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. 14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. 15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. 16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán. 17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon; 18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. 19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. 20 Ne légy azok közül való, akik borral dőzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak. 21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás. 22 Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. 23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. 24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. 25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. 26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. 28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja. 29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? 30 A bornál mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására. 31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, 32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. 33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. 34 És olyan leszel, mint aki fekszik a tenger közepiben, és aki fekszik az árbócfának tetején. 35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.