1. Nem vagyok-e szabad? Nem vagyok-e apostol? Nem láttam-e Jézust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-e az Úrban? 2. Ha másoknak nem is, néktek bizony apostoltok vagyok, mert az én apostolságom pecsétje az Úrban ti vagytok. 3. Ez az én védekezésem azokkal szemben, akik vádolnak. 4. Nincs-e jogunk arra, hogy eltartassuk magunkat? 5. Nincs-e jogunk arra, hogy magunkkal vigyük hites feleségünket, mint a többi apostolok, az Úr testvérei, sőt Kéfás is? 6. Vagy csak nekem s Barnabásnak nincsen jogunk arra, hogy ne a saját kezünk munkájával keressük meg kenyerünket? 7. Hát ki katonáskodik a maga zsoldján? Ki nem eszik a maga ültette szőlő terméséből? Ki nem iszik a maga legeltette nyáj tejéből? 8. Vagy ezt csak úgy embermódra mondom? Háta törvény nem ugyanezt mondja? 9. Meg van írva Mózes törvényében: Ne kösd be a nyomtató ökörnek száját. Hát az Isten az ökrökkel törődik? 10. S nem egyenest rólunk mondja? Bizony rólunk szól az írás: A szántó reménység fejében szántson, a nyomtató pedig a rész reményében. 11. Ha mi néktek lelki magot vetünk, nagy dolog-e, ha anyagi javaitokat aratjuk? 12. Ha másokkal megosztjátok jogotokat, miért nem inkább velünk? De mi nem éltünk e joggal. Mindent elszenvedtünk, csakhogy ne gördítsünk akadályt a Krisztus evangéliuma útjába. 13. Nem tudjátok-e, hogy a templom szolgái a templomból élnek, az oltár papjai az oltárnak jövedelmén osztozkodnak. 14. Az Úr is úgy rendelkezett, hogy akik az evangéliomot hirdetik, az evangéliumból éljenek. 15. Én azonban erről a jogomról teljesen lemondtam. De nem azért írom ezt, hogy velem is úgy legyen, mert jobb nékem meghalnom, mintsem hogy bárki is megfosszon e dicsekvésemtől. 16. Hisz nem az az én dicsekvésem, hogy az evangéliomot hirdetem. Ezt tennem kell, akár akarom, akár nem. S jaj volna énnékem, ha nem hirdetném az evangéliomot! 17. Mert ha önként teszem, van jutalmam. De hogyha kénytelenségből, megbízatásom sáfárság. Mi hát jutalmam alapja? 18. Az, hogy az igét hirdetve, ingyen valóvá teszem az evangéliomot és nem élek vissza jogommal az evangéliom hirdetésénél.

19. Én, teljes függetlenségem dacára, mindenkinek kész szolgája lettem, hogy a többséget megnyerjem. 20. Igen, - a zsidóknak zsidó lettem, hogy a zsidókat megnyerjem, a törvény népének, mintha törvény alatt állnék, hogy a törvény népét megnyerjem, 21. a törvény nélkül valóknak, mintha törvény nélkül való volnék, - bár nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem a Krisztus törvényközösségében, - hogy a törvény nélkül valókat megnyerjem. 22. A gyengéknek gyenge lettem, hogy a gyengéket megnyerjem. Egyszóval: mindeneknek minden lettem, hogy mindenáron megmentsek egynéhány lelket. 23. S mindezt teszem az evangéliumért, hogy nekem is részem legyen abban. 24. Nem tudjátok-e, hogy a versenyfutók közül, bár mindnyájan futnak, csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek azt. 25. A versenyzők pedig minden tekintetben fegyelmezzék meg magukat, azok, hogy elnyerjék a romlandó koszorút, mi pedig a romolhatatlant. 26. Én bizony nem futok csak amúgy vaktában és ha ökölharcot vívok, nem vagdosom a puszta levegőt, 27. hanem megfékezem s rabszolgámmá teszem testemet, hogy amíg másoknak hirdetem az igét, énmagam kudarcot ne vallják.