1. Ikoniumban is együtt mentek be a zsidók zsinagógájába és úgy prédikáltak, hogy mind a zsidók, mind a pogányok közül nagy sokaság lett hívővé. 2. De a nem hívő zsidók fellázították és haragra ingerelték a pogányok lelkét az atyafiak ellen. 3. Mindazáltal hosszabb időt töltöttek ott, bátran prédikálva az Úrban, aki bizonyságot tett az ő kegyelmének igéje mellett és megadta, hogy jelek és csodák történjenek az ő kezük által. 4. De a város közössége meghasonlott. És egyik része a zsidók mellett, a másik meg az apostolok mellett állott. 5. És amikor megtudták, hogy a pogányok és zsidók az ő főembereikkel együtt támadást indítanak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket, 6. elmenekültek Likaonia városaiba, Lisztrába és Derbébe és a környező tartományba, 7. és ott hirdették az evangéliumot. 8. És Lisztrában ott ült egy béna lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt és soha egy lépést sem tudott tenni. 9. Ez hallgatta Pál prédikációját, aki reá tekintett és látta, hogy van hite és meggyógyul. Ezért erős hangon rászólt: Állj a lábad rá egyenesen! 10. Az talpra ugrott és járni kezdett. 11. Amikor pedig a sokaság látta, mit cselekedett Pál, így kiáltott likaoniai nyelven: Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban! 12. És Barnabást Jupiternek mondták, Pált pedig Merkuriusznak, mivel ő volt a szóvivő. 13. Jupiter papja pedig, akinek temploma a város előtt volt, felkoszorúzott bikákat hajtott a kapukhoz és a sokasággal együtt áldozni akart. 14. Amikor azonban meghallották ezt az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat megszaggatva a tömeg közé futottak 15. és azt kiáltották: Férfiak, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk és éppen azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy a hiábavalóságoktól térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van. 16. Engedte, hogy az elmúlt nemzedékben a pogányok mind a maguk útján járjanak, 17. bár nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jótevőtök volt: Adott nektek a mennyből esőt és termő időket, megtöltötte szíveteket eledellel és örömmel.

18. Ezeket mondták és nagy nehezen lecsendesítették a sokaságot, hogy ne áldozzanak nekik. 19. Antiókiából és Ikoniumból azonban zsidók jöttek, felbujtatták a sokaságot, Pált megkövezték és kivonszolták a városból abban a hiedelemben, hogy meghalt. 20. De mikor körülvették a tanítványok, felkelt és bement a városba. És másnap Barnabással elment Derbébe. 21. Azután, hogy hirdették az evangéliumot annak a városnak és sokakat tanítványokká tettek, visszatértek Lisztrába, Ikoniumba és Antiókiába, 22. erősítették a tanítványok lelkét és intették őket, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon át kell nekünk bejutnunk az Isten országába. 23. Választottak számukra gyülekezetenként véneket, imádkozással és böjtöléssel az Urnák ajánlották őket, akiben hittek. 24. És Pizídián átmenve eljutottak Pamfiliába. 25. Pergában is hirdették az igét, azután lementek Attáliába. 26. És onnan hajóval visszatértek Antiókiába, ahol az Isten kegyelmébe ajánlották volt őket, arra a munkára, amelyet immár elvégeztek. 27. Megérkezésük után a gyülekezetet összehívták és elbeszélték, hogy milyen nagy dolgokat cselekedett velük az Isten és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre. 28. Ott aztán hosszabb időt töltöttek a tanítványokkal.