1 Akkor írástudók és farizeusok jöttek Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: 2 Miért hágják át a Te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. 3 Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? 4 Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. 5 Ti pedig ezt mondjátok: Aki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, amivel megsegíthetnélek: az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját. 6 És erőtlenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által. 7 Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván: 8 Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engem; szíve pedig távol van tőlem. 9 Pedig hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai. 10 És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg: 11 Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert. 12 Akkor hozzájárulván az Ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak? 13 Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, amelyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik. 14 Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek. 15 Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot. 16 Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még? 17 Mégsem értitek-é, hogy minden, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik? 18 Amik pedig a szájból jönnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. 19 Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. 20 Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert. 21 És elmenvén onnét Jézus, Tírusz és Szidón vidékeire tért.

22 És ímé, egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! Az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. 23 Ő pedig egy szót sem felelt néki. És az Ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala Őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. 24 Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izrael házának elveszett juhaihoz. 25 Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! 26 Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. 27 Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullanak. 28 Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Oh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva. 29 És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle. 30 És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magukkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezték őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket, 31 Úgyhogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izrael Istenét. 32 Jézus pedig előszólítván az Ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniük. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképpen ki ne dőljenek az úton. 33 És mondának néki az Ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot? 34 És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk. 35 És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön. 36 És vette a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtörte, és adta az Ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak. 37 És mindnyájan ettek, és megelégedtek; és fölszedték a maradék darabokat hét teli kosárral. 38 Akik pedig ettek, négyezren voltak férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül. 39 És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.