1. Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szentlélek által, 2. hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívem fájdalma. 3. Mert kívánnám, ha én magam Krisztustól elszakítva átkozott lennék atyámfiaiért, test szerint való rokonaimért, 4. az izraelitákért, akiké a fiúvá fogadtatás és a dicsőség és a szövetségek meg a törvényadás és az istentisztelet és az ígéretek, 5. akiké az atyák és akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen. 6. Mindazáltal nem lehet, hogy az Isten beszéde hiábavalóvá lett volna. Mert nem mindnyájan izraeliták azok, akik Izraeltől valók, 7. sem nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő magvából valók; hanem: Izsák által hívatik el a te magod. 8. Azaz nem a test szerint való gyermekek az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számíttatnak magnak. 9. Mert ígéret beszéde ez: Ez időtájban eljövök és Sárának fia lesz. 10. Sőt nemcsak ő, hanem Rebeka is példa, aki ugyan egytől, Izsáktól, a mi atyánktól fogant méhében ikreket; 11. mert mikor még meg sem születtek és semmi jót vagy rosszat nem cselekedtek, — hogy az Istennek választáson alapuló végzése megálljon, nem cselekedetekből, hanem az elhívó akaratából, — 12. megmondatott neki: A nagyobbik szolgál majd a kisebbiknek; 13. amint meg van írva: Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. 14. Mit mondjunk tehát? Vajjon nem igazságtalanság-e ez az Istentől? Semmiképen! 15. Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök és irgalmazok annak, akinek irgalmazok. 16. Azért nem attól függ, aki akarja, sem attól, aki fut, hanem a könyörülő Istentől. 17. Mert azt mondja az írás a fáraónak: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. 18. Azért akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít. 19. Mondhatnád azért nekem: Miért hibáztat mégis engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda állhat ellent?

20. De hát kicsoda vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Vajjon mondja-e a készítmény a készítőjének: Miért formáltál engem így? 21. Vajjon a fazekasnak nincs hatalma az agyagon, hogy ugyanabból az anyagból némely edényt ékességre, némelyet pedig közönséges használatra készítsen! 22. Ha pedig Isten meg akarta mutatni az ő haragját és meg akarta ismertetni az ő hatalmát, és ezért nagy béketűréssel elszenvedte a harag edényeit, amelyek pusztulásra készültek, 23. hogy megismertesse dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, amelyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz ellene? 24. Bennünket is ilyenekül hívott el, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is. 25. Amint Hóseásnál is mondja: Hívom a nemnépemet népemnek és a nemszeretettet szeretettnek. 26. És lesz, hogy azon a helyen, ahol ezt mondták nekik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fogják őket hívni. 27. Ésaiás pedig ezt kiáltja Izrael felől: Ha Izrael fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövénye, csak a maradék tartatik meg. 28. Mert az Úr az ő beszédét teljesen és gyorsan valóra váltja a földön. 29. És amint Ésaiás előre megmondta: Ha a Seregek Ura nem hagyott volna nekünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodorna, és Gomorához lettünk volna hasonlók. 30. Mit mondunk tehát? Azt, hogy a pogányok, akik nem törekedtek igazságra, elnyerték az igazságot, még pedig a hitből való igazságot. 31. Izrael ellenben, bár az igazság törvényére törekedett, nem jutott el erre a törvényre. 32. Miért? Azért, mert nem hit által törekedtek arra, hanem úgy, mint ha cselekedetek által volna elnyerhető. Beleütköztek a megütközés kövébe, 33. amint meg van írva: Íme, a meg ütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Siónba, és aki hisz benne, meg nem szégyenül.