1. Jézus ismét példázatokban beszélt nékik, és azt mondta: 2. A mennyek országa hasonló egy királyhoz, aki az ő fiának menyegzőt készített. 3. És elküldte szolgáit, hogy a menyegzőre hívják össze a már meghívottakat, de azok nem akartak elmenni. 4. Ismét küldött más szolgákat, hogy mondják meg a meghívottaknak ezt az üzenetet: Ímé, ebédemet elkészítettem, ökreimet és hízott állataimat levágattam, és minden készen van; jöjjetek a menyegzőre. 5. De azok nem törődtek a meghívással, és elmentek: az egyik a szántóföldjére, a másik meg hogy kereskedjék; 6. a többiek pedig megfogták az ő szolgáit, bántalmazták és megölték őket. 7. Akkor az a király meghallván azt, haragra gerjedt, elküldte hadait, és azokat a gyilkosokat elpusztította, és városukat felégette. 8. Azután így szólt szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a meghívottak nem voltak rá méltók. 9. Menjetek el azért a keresztútakra, és akivel csak találkoztok, hívjátok a menyegzőre. 10. Azok a szolgák ki is mentek az utakra, és behívtak mindenkit, akivel csak találkoztak, gonoszokat is, jókat is; és a lakodalmas ház megtelt vendégekkel. 11. Amikor aztán a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, látott ottan egy embert, aki nem öltött magára menyegzői ruhát. 12. És így szólt néki: Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzői ruha nélkül? Az pedig hallgatott. 13. Akkor a király így szólt a szolgáihoz: Kötözzétek meg lábát és kezét, és vessétek a külső sötétségre, sírás lesz ott és fogcsikorgatás. 14. Mert meghívottak sokan vannak, de választottak kevesen. 15. A farizeusok akkor elmenvén, tanácskoztak, hogyan foghatnák szaván Jézust. 16. És elküldték hozzá tanítványaikat a Héródész-pártiakkal együtt, és azok azt mondták: Mester, tudjuk, hogy te igazmondó ember vagy, és igazán tanítod az Isten útját, és senkinek vélekedésével nem törődsz, mert nem nézel az emberek személyére. 17. Mondd meg tehát nékünk, mit gondolsz te? Szabad-é adót fizetnünk a római császárnak, vagy nem? 18. Jézus azonban mivel ismerte az ő gonoszságukat, azt mondta: Képmutatók, miért kísértetek engem?

19. Mutassátok meg nékem az adópénzt. Azok odaadtak néki egy dénárt (egy kb. 80 fillér értékű római pénzt). 20. És Ő azt kérdezte tőlük: Kinek a képe ez, és kié a felírás? 21. Azok azt felelték: A császáré. Akkor azt mondta nékik: Adjátok meg tehát a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek azt, ami az Istené. 22. Amikor ezt hallották, elcsodálkoztak, otthagyták Őt és elmentek. 23. Azon a napon Jézushoz szadduceusok mentek; ők azt mondják, hogy nincsen feltámadás; és megkérdezték tőle: 24. Mester, Mózes azt mondta: Ha valaki meghal, és nem maradnak gyermekei, az özvegyét vegye el a meghalt férjnek testvére, és támasszon utódot meghalt testvérének. (V. Mózes 25:5-6) 25. Volt nálunk hét fiútestvér; az első feleséget vett, és azután meghalt; és mivel nem volt gyermeke, feleségét a testvérére hagyta; 26. hasonlóképpen a második is, a harmadik is, el egészen a hetedikig. 27. Utoljára halt meg valamennyiük közül az asszony. 28. A feltámadáskor tehát a hét közül melyiküké lesz az asszony? Mert mindegyiknek felesége volt. 29. Jézus így felelt nékik: Tévelyegtek, (éspedig azért) mert nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát. 30. Mert akik a halálból feltámadtak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem úgy élnek mint a mennyei angyalok. 31. Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok azt, amit az Isten mondott néktek, amikor így szólt: 32. Én Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene, és Jákobnak Istene vagyok (II. Mózes 3:6); ez azt jelenti: Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. 33. Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott az Ő tanításán. 34. A farizeusok mivel meghallották, hogy Jézus a szadduceusokat elnémította, ugyanoda összegyűltek; 35. és közülük egyvalaki, hogy megkísértse Őt, megkérdezte: 36. Mester, melyik a törvényben a legnagyobb parancsolat? 37. Ő így felelt: Szeresd az Urat, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel. (V. Mózes 6:5) 38. Ez a legnagyobb és az első parancsolat. 39. Ehhez hasonló a második: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. (III. Mózes 19:18) 40. Ezen a két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták.