1 Jézus újra beszélni kezdett s példázatokban mondta nekik a következőket: 2 "A mennyek királysága olyan emberhez, éspedig olyan királyhoz hasonlít, aki fiának lakodalmat készített. 3 Elküldte rabszolgáit, hogy hívják el a lakodalomba a hivatalosokat, de azok nem akartak eljönni. 4 Újra elküldött ezúttal más rabszolgákat s azt üzente: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ebédemet elkészítettem: tulkaim, hizlalt állataim le vannak vágva, minden készen, jertek el a lakodalomba! 5 Azok azonban nem törődtek a hívással, egyik szántóföldjére ment ki, a másik kereskedése után, 6 a többiek pedig megragadták a király rabszolgáit, bántalmazták és megölték őket. 7 A király erre haragra gyulladt, majd elküldte hadait, ama gyilkosokat elveszítette, s városukat felégette. 8 Azután így szólt rabszolgáihoz: A lakoma kész, de a hivatalosak nem voltak rá méltók, 9 menjetek el hát az utak keresztezéseire, s akiket éppen előtaláltok, azokat hívjátok el a lakodalomra. 10 Azok a rabszolgák szét is mentek az utakra, összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, rosszakat is, jókat is, úgyhogy vendégekkel telt meg a lakodalmas ház. 11 Mikor azonban a király bement megnézni a vendégeket, észrevett ott egy embert, aki nem volt lakodalmas ruhába öltözve. 12 Pajtás - mondotta neki -, ide jöttél, holott nincs lakodalmas ruhád? Az néma maradt. 13 Ekkor a király ezt mondta a felszolgálóknak: Kötözzétek meg kezét, lábát és vessétek ki a külső sötétségre, hol sírás és fogcsikorgatás lesz. 14 Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a kiválogatottak." 15 Akkor a farizeusok elmentek és tanácsot tartottak, hogy beszédben hogyan csalhatnák őt kelepcébe. 16 Elküldték hát hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt. Így szóltak hozzá: "Tanító! Tudjuk, hogy igaz vagy s hogy az Isten útját a valóságnak megfelelően tanítod. Nem törődsz senkivel, nem nézed az emberek személyét. 17 Mondd meg hát nekünk, mi a véleményed: szabad-e a császárnak adót fizetni, vagy sem?" 18 Jézus felismervén azok gonoszságát, így szólt: "Miért kísértettek képmutatók?

19 Mutassatok egy törvényes adópénzt." Azok odavittek neki egy dénárt. 20 "Kinek a képe ez és kinek a felirata?" - kérdezte tőlük. 21 "A császáré" - felelték." Nahát - mondotta erre nekik - adjátok oda a császárét a császárnak és az Istenét az Istennek." 22 Ahogy ezt hallották, elcsodálkoztak, azután otthagyták őt és eltávoztak. 23 Aznap szadduceusok mentek hozzá, kik azt állítják, hogy nincs feltámadás. 24 "Tanító - kérdezték tőle - Mózes azt mondta: Ha valaki gyermekek nélkül hal meg, a testvére lépjen sógorházasságra a testvér feleségével és támasszon a testvérének magot. 25 Volt nálunk hét testvér. Az első miután megházasodott, gyermektelenül fejezte be életét, s feleségét a testvérére hagyta. 26 Hasonlóan cselekedett a második, a harmadik, sőt mind a hét. 27 Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony. 28 A feltámadáskor mármost a hét közül kié lesz az asszony? Hiszen mindegyiké volt." 29 Jézus válasza így hangzott: "Tévelyegtek, mert sem az írásokat nem ismeritek, sem az Isten hatalmát. 30 Feltámadt testben ugyanis nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, úgy lesznek az égben, mint az Isten angyalai. 31 A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok azt, amit Isten mondott nektek: 32 Én vagyok Ábrahám Istene, Izsáknak Istene és Jákób Istene? Nem holtak Istene az Isten, hanem élőké." 33 Mikor a sokaság ezt hallotta, tanítása megdöbbentette őket. 34 Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyűltek ugyanott, 35 s közülük az egyik törvénytudó a következő kérdéssel kísértette meg Jézust: 36 "Tanító, melyik a törvényben a legnagyobb parancsolat?" 37 Ő így felelt: "Egész szíveddel, egész lelkeddel és egész gondolkodásoddal szeresd Istenedet, az Urat! 38 Ez a legnagyobb és az első parancsolat. 39 A második hozzá hasonló: Úgy szeresd felebarátodat, mint magadat! 40 E két parancsolaton fordul meg az egész törvény és a próféták is." 41 Mikor a farizeusok összegyűltek, Jézus megkérdezte őket. 42 "Hogy vélekedtek a Krisztus felől? Kinek a fia?" Azok így feleltek: "Dávidé." 43 "Hát akkor - kérdezte tőlük -, hogy hívhatja őt Dávid a Szellem által urának, amikor ezt mondja: